Ez a nap eddig mindent vitt, mint a sóderos Kamaz az egyenrangú útkereszteződésben.
A recept: fél nap Oroszország, fél nap Grúzia, adj hozzá egy hatalmas Kaukázust és hintsd be egy kis balesettel...
Reggel fájó szívvel hagytam ott szállásunkat maradtam volna még egy hétig.Az Elbrus teljesen megbabonázott... Mivel egy zsákutcában voltunk így ugyanazon az úton haladtunk visszafele név szerint az A158-on. Nem is kellett több 10km-nél, hogy megint maradandót alkossak... Kanyaríven rámentem egy szikladarabkára amitől az első kerék könnyebben a hátsó súlyosan sérült de legalább sikerült megtartanom a motort. Szó szerint kikönyökölt a hátsó felni a gumi leeresztett. Forma1 szintidővel kaptuk ki a hátsó kereket, leintettünk egy autót és már haladt is a kerék a legközelebbi faluba. Miközben várakoztunk megállt két orosz motoros és mesélik hogy épp az előbb ütöttek el egy kutyát, még véres volt a Harley hátsó kereke...
Nem sikerült megjavítani a felnit de rá tudtak erőszakolni a 17"-os felnire egy 14" Lada belsőt és így egy könnyed 1,5 bar-os nyomással tovább tudtam motorozni kb. 150km-t. Vladikavkaz-ban belebotlottunk egy Honda márkakereskedésbe, még le se állítottuk a motorokat már jöttek oda a ruszki barátaink. Óóó Vengrija!! Itt is szeretik a magyar motorosokat :) Fogták a fejüket, nem értették hogy jutottunk el idáig. Egy szót se tudott angolul, de egy kis activity után rábíztuk magunkat és követni kezdtük a szomszéd utcában lévő szervizébe. Mire észbe kaptunk, a szalonból elhozott nulkilóméteres robogóval és a hátsó kerekemmel elszáguldozott. Aggódás helyett inkább megebédeltünk. Közben eldumálgattunk két 17 éves sráccal egy HTC okostelefonra telepített orosz-angol fordítóprogram segítségével. Azóta ők is figyelik a blogomat :) 40-50perc múlva megjelenik újdonsült barátunk, lába között a kerékkel, karján pedig a Lada belsővel. A felni kigörgőzve, gumi felszerelve, centírozva. Beszarás :) Pénzt nem fogadott el... "Motoros motorosnak mindig segít" mondta. Emlékül kaptam tőle egy fényképet is. Egy gyors fotózás, ölelkezés és irány a 40km-re lévő Grúz határ. Gyorsan átjutottunk a Kaukázus szívében található határátkelőhelyen ahol elvileg mi voltunk az első magyar motorosok mióta megnyitották a nemzetközi kaput, majd megcéloztuk a 2400 méteres Jvari hágót. Az aszfalt hamar elfogyott, helyét az esőtől áztatott agyagos, földes murva vette. A Kaukázus lenyűgöző, impozáns, vad és tiszteletre méltó, de inkább beszéljenek a képek...
Estére sikerült megtalálni szállásunkat Tbiliszben a helyiek segítségével, nem volt egyszerű mivel utca táblák nem voltak de ha lettek volna se tudtuk volna elolvasni a grúz írásjeleket....
A recept: fél nap Oroszország, fél nap Grúzia, adj hozzá egy hatalmas Kaukázust és hintsd be egy kis balesettel...
Reggel fájó szívvel hagytam ott szállásunkat maradtam volna még egy hétig.Az Elbrus teljesen megbabonázott... Mivel egy zsákutcában voltunk így ugyanazon az úton haladtunk visszafele név szerint az A158-on. Nem is kellett több 10km-nél, hogy megint maradandót alkossak... Kanyaríven rámentem egy szikladarabkára amitől az első kerék könnyebben a hátsó súlyosan sérült de legalább sikerült megtartanom a motort. Szó szerint kikönyökölt a hátsó felni a gumi leeresztett. Forma1 szintidővel kaptuk ki a hátsó kereket, leintettünk egy autót és már haladt is a kerék a legközelebbi faluba. Miközben várakoztunk megállt két orosz motoros és mesélik hogy épp az előbb ütöttek el egy kutyát, még véres volt a Harley hátsó kereke...
Nem sikerült megjavítani a felnit de rá tudtak erőszakolni a 17"-os felnire egy 14" Lada belsőt és így egy könnyed 1,5 bar-os nyomással tovább tudtam motorozni kb. 150km-t. Vladikavkaz-ban belebotlottunk egy Honda márkakereskedésbe, még le se állítottuk a motorokat már jöttek oda a ruszki barátaink. Óóó Vengrija!! Itt is szeretik a magyar motorosokat :) Fogták a fejüket, nem értették hogy jutottunk el idáig. Egy szót se tudott angolul, de egy kis activity után rábíztuk magunkat és követni kezdtük a szomszéd utcában lévő szervizébe. Mire észbe kaptunk, a szalonból elhozott nulkilóméteres robogóval és a hátsó kerekemmel elszáguldozott. Aggódás helyett inkább megebédeltünk. Közben eldumálgattunk két 17 éves sráccal egy HTC okostelefonra telepített orosz-angol fordítóprogram segítségével. Azóta ők is figyelik a blogomat :) 40-50perc múlva megjelenik újdonsült barátunk, lába között a kerékkel, karján pedig a Lada belsővel. A felni kigörgőzve, gumi felszerelve, centírozva. Beszarás :) Pénzt nem fogadott el... "Motoros motorosnak mindig segít" mondta. Emlékül kaptam tőle egy fényképet is. Egy gyors fotózás, ölelkezés és irány a 40km-re lévő Grúz határ. Gyorsan átjutottunk a Kaukázus szívében található határátkelőhelyen ahol elvileg mi voltunk az első magyar motorosok mióta megnyitották a nemzetközi kaput, majd megcéloztuk a 2400 méteres Jvari hágót. Az aszfalt hamar elfogyott, helyét az esőtől áztatott agyagos, földes murva vette. A Kaukázus lenyűgöző, impozáns, vad és tiszteletre méltó, de inkább beszéljenek a képek...
Estére sikerült megtalálni szállásunkat Tbiliszben a helyiek segítségével, nem volt egyszerű mivel utca táblák nem voltak de ha lettek volna se tudtuk volna elolvasni a grúz írásjeleket....
Azttaaaaaaaaaaaaaa...
VálaszTörlésÚgy látom csempészel némi kalandot a kalandba! Tán unatkozol? :)
Mindenesetre az oroszok tudnak "ideiglenes" megoldásokat! Használjátok bátran! Remélem a külső belsőgumiról készítettél képet.
no, motorra és jó utat!
az itthonmaradtak
Nem csináltam képet a belső gumiról de itt van nálam, haza viszem szuvenírnek. Eredeti USSR :)
VálaszTörlésSzeretem ezeket az aláírásokat: "a gyalogos", "az itthon maradtak" :D
Csak tudnám ki van a kommentek mögött...
CCCP aíóz az USSR.
TörlésAzaz CirmosCicaCafrangospicsája! ahogy a szüleimtől hallottam. :)
Kilétem pedig maradjon homályban.
az irigykedve blogot olvasó
UI.: Még több sort! Még több írást!
Ha már a Kaukázusban jártál , remélem hozol nekem egy kis "medvekutyabocsot" :)))
VálaszTörlés