Hajnalban négyen haza indultak egy seggel Isztambul - Magyarország, riszpekt a srácoknak. Pisti a Bulgár - Török határon vette észre hogy itt felejtette az útlevelét, így a 250km-es távot 750km alatt sikerült teljesítenie, ezúton is gratulálok neki.
Nem tudom hova tenni Isztambult... Turista szemmel egy paradicsom, idegen kultúra, rengeteg látnivaló, óriási múlt, paloták, bazárok, nyüzsgés, pörgés. De nekem valahogy nem tetszik a törökök pofája. Simlisek, átverősek, erőszakosak és valahogy nem árad belőlük a bizalom. Egy zacskó tejet se tudnék rábízni egyikre se. 10 méterenként rád akarnak sózni valami vackot, amin minimum 1000%-os haszon van, legyen az egy letüsszögött, köhögött, összefogdosott perec vagy egy magyar nyelvű Isztambult ismertető könyv. Nem lehet átvenni a hely szellemét mert minden 2. percben el akarnak adni neked valamit. A forgalmról meg ne is beszéljünk, az maga a pokol. Európa legdrágább benzinjét égetik el, mégis lépni nem lehet az autóktól. A dudát úgy nyomják mintha kötelező lenne, látja hogy nem tud haladni de mégis nyomja. Legszívesebben belenyomtam az arcát a dudába, mint Bendegúz fejét a tányér kajába :D
2 éve már jártam Isztambulban, akkor megnéztem a kötelező látnivalókat így most a turistáktól mentes területeket céloztuk meg, lazán, papucsban. Eszem ágában sem volt motorra ülni, főleg hogy a láncom már nagyon a végit járja. Gyönyörű napsütéses idő volt egész nap, kb. 25-27 fok lehetett. Összességében a túrán eddig nekem szerencsém volt az időjárással. Egyedül a fűszerpiac volt tömve turistákkal de megérte bemenni. Azok az illatok, színek, fények... hmmmm :) Kb. 5-6 órát sétálgattunk, szemtanúja voltunk hogy hogyan távolítanak el a törökök egy tilosban parkoló autót röpke 5 perc alatt.
Alkoholizálás ma kivételesen nem volt...
Nem tudom hova tenni Isztambult... Turista szemmel egy paradicsom, idegen kultúra, rengeteg látnivaló, óriási múlt, paloták, bazárok, nyüzsgés, pörgés. De nekem valahogy nem tetszik a törökök pofája. Simlisek, átverősek, erőszakosak és valahogy nem árad belőlük a bizalom. Egy zacskó tejet se tudnék rábízni egyikre se. 10 méterenként rád akarnak sózni valami vackot, amin minimum 1000%-os haszon van, legyen az egy letüsszögött, köhögött, összefogdosott perec vagy egy magyar nyelvű Isztambult ismertető könyv. Nem lehet átvenni a hely szellemét mert minden 2. percben el akarnak adni neked valamit. A forgalmról meg ne is beszéljünk, az maga a pokol. Európa legdrágább benzinjét égetik el, mégis lépni nem lehet az autóktól. A dudát úgy nyomják mintha kötelező lenne, látja hogy nem tud haladni de mégis nyomja. Legszívesebben belenyomtam az arcát a dudába, mint Bendegúz fejét a tányér kajába :D
2 éve már jártam Isztambulban, akkor megnéztem a kötelező látnivalókat így most a turistáktól mentes területeket céloztuk meg, lazán, papucsban. Eszem ágában sem volt motorra ülni, főleg hogy a láncom már nagyon a végit járja. Gyönyörű napsütéses idő volt egész nap, kb. 25-27 fok lehetett. Összességében a túrán eddig nekem szerencsém volt az időjárással. Egyedül a fűszerpiac volt tömve turistákkal de megérte bemenni. Azok az illatok, színek, fények... hmmmm :) Kb. 5-6 órát sétálgattunk, szemtanúja voltunk hogy hogyan távolítanak el a törökök egy tilosban parkoló autót röpke 5 perc alatt.
Alkoholizálás ma kivételesen nem volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése